Debrecenben, mint szabad királyi városban már az 1600-as évek végétől tartottak messze földön híres vásárokat, ahol a világ minden részéről érkező árusok közvetítésével négy égtáj árucikkei cseréltek gazdát.

Debrecen jelenlegi vezetésében több kisebbségi önkormányzat is részt vesz: az örmény, a bolgár, a ruszin, a román és a német kisebbség tagjai képviseltetik magukat.
A ruszinok a XIII. századtól kezdve érkeztek a mai Nyugat-Ukrajna területéről az észak-keleti országrészbe. Innen a jobb megélhetés reményében egyre lejjebb húzódtak Szabolcs megyén keresztül Debrecenig. A ruszinok mellett a határon túli német nemzetiségűek (szatmári svábok, erdélyi szászok) betelepülésének is hagyományos célállomása Debrecen: a legutóbbi népszámláláskor közel 500 fő vallotta magát német nemzetiségűnek.

A migránsok közel kétharmada az Európai Unióból érkezik Debrecenbe. A fennmaradó részt jellemzően ukrán, szerb, kínai migránsok teszik ki.
A harmadik országból érkező bevándorló lakosok száma kb. 1850 fő jelenleg, mely a lakosság 0,9 százalékát teszi ki.
A városban a relatíve nagyszámú ázsiai bevándorló közösség mellett jelentős számú afrikai (kb. 150 fő), amerikai (kb.100 fő), és izraeli bevándorló is él. Az itt felnövő izraeli fiatalok előszeretettel választják a Debreceni Egyetem orvosi karát tanulmányaik folytatásához. Jelenleg közel 3000 külföldi hallgatója van az egyetemnek.

Debrecenben 1995. óta működik Befogadó Állomás a menekültellátó rendszer részeként. 2008. január 1. óta az állomás elsősorban a hazánkban menedékjogot kérők számára biztosít elhelyezést és bizonyos körű ellátást, továbbá kisebb létszámban ellát még elismert menekülteket és oltalmazottakat, illetve befogadott jogállású családokat. Az állomás 1200 fő befogadására alkalmas.