A Mongolok nemzeti ünnepe a Naadam aminek a jelentése játék, férfias játékok. A városligetben minden év július 11.-én megrendezett ünnepi játékokon a férfiaké a főszerep. A Naadam alapján három erőnléti és ügyességi játékban versenyezhetnek a mongol férfiak. Erősebb vállalkozók bírkozással kezdenek, ahol a szemben álló felek az állati erőket hívják segítségükre, sólyomként karjukat lebegtetve utánozzák az állat mozdulatait és erejét. Mindez persze leginkább szimbolikus ijesztgetés a városliget Washington sétányán mivel a Budapesten élő mongol fiatalok egyre kevesebbet tudnak átadni a hagyományos tradicionális elemekből. A fiatalok a magyar oktatási rendszeren belül nőnek fel, nincsenek mongol képzési alternatívák, épp ezért nagy a családi valamint közösségi összetartás. A vesztes birkózónak kötelező ellenfele hóna alatt elhaladni egyfajta elismerésként, a győztes pedig büszkén emelgeti karját sólyom képében sétálva a mongol nemzeti zászló körül. A bátortalan férfiak is bizonyíthatnak a nemzeti viseletben pompázó mongol nők előtt egy spontán megrendezésre kerülő szkander versenyben. A nők leginkább a háttérből szemlélik az eseményeket de kellőképp büszkék ha férjük eredményes. Tradicionális játék a bokacsont pöckölés ami nem igazán az erőnléti kategóriába sorolható annál inkább egyfajta ügyességi mongol céllövölde. A feladat lényege hogy egy apró boka csonttal hány darabb csontot tudsz eltalálni pöcköléssel, amihez külön speciális kézben tartott fából készült kilövő tartozik. Az ügyességi próbák utolsó megmérettetése az íjászat ami nem igazán tekinthető mongol tradicionális játéknak, ami meg is mutatkozott mivel az íjász versenyt elsöprően a vegyes házasságban élő magyar férfiak nyerték. A mindennapokban leginkább kereskedelmi és textil munkát vállaló mongol családok budapesti összetartása kifejezetten szoros, ami valószínűleg a kb. 2000 fős lélekszámú magyarországi kisebb mongol közösségnek is tudható ahol még a szomszédos hőn utált kínai is jó barát.
u.i: a mongol nők gyönyörűek